Spanyolországtól egészen Németországig, Luxemburgtól Észtországig, egyre több és több ország kísérletezik a díjmentes tömegközlekedési rendszer kialakításával. Mikor következünk mi, a formabontó ötlet alkalmazásában? Lehet, hogy csak idő és elhatározás kérdése, hogy kicsiny Magyarországunk is felkerüljön a listára.
Több tízezer forintot fordítasz havonta a tömegközlekedés eszközeinek használatára? Milyen érzés lenne, ha nem kellene fizetned az utazásért? Csak felszállnál a metróra, a buszra, a trolira vagy a vonatra és teljesen díjmentesen utaznál egyik pontról a másikra. Elég hihetetlennek tűnik, nemde?
A díjmentes tömegközlekedés előnyei
Számos ország már eljutott arra a pontra, hogy az autóhasználat csökkentése, a városokban való közlekedés megkönnyítése és végső soron a felesleges szén-dioxid kibocsátás redukálása, valamint a levegő minőségének javítása érdekében eltekintsen a tömegközlekedési díjaktól.
Működőképes az ötlet? Egyelőre vegyesek az eredmények, azonban csak megszokás és megfelelő informáltság kérdése, hogy az emberek eljussanak arra a pontra, hogy tudatosan döntenek a tömegközlekedés használata mellett.
A tömegközlekedési eszközök személyautókkal szembeni használatának megerősítése azonban indokolt, hiszen a közúti közlekedés a globális szén-dioxid kibocsátás tizedét teszi ki. Mindemellett az üzemanyagárak végeláthatatlan növekedése is a háztartásokat sújtja. Ennek tükrében nem csoda, hogy
a városok világszerte döntenek a díjmentes tömegközlekedés lehetőségének biztosítása mellett.
A díjmentes közlekedés formái világszerte
Legutóbb Spanyolország csatlakozott a listához – akik néhány hónapon keresztül ingyenes utazást biztosítottak bizonyos szakaszokon azon ingázók számára, akik a vonattal való közlekedést választották. Mindez a megélhetési költségek hirtelen megnövekedésének ellensúlyozásaképpen került napirendre.
Németországban bevezették a havi 9 eurós bérletet, Írország 75 év után először csökkentette az utazási díjakat. Luxemburg és Észtország már évekkel ezelőtt lemondott a díjakról, annak érdekében, hogy a munkahely és otthon között ingázóknak kedvezzenek és csökkentsék az autós forgalmat. Ezek az országok és a végrehajtott rendeletek bizonyíték, hogy mindez működőképes és jót tesz nem csak az embereknek, de a környezetnek egyaránt.
Finomhangolás az eredményesség érdekében
Azonban érdemes tanulni a hibákból és hosszú távban gondolkozni, hiszen a tesztek nem minden esetben mutatják a valós állapotot. Például Koppenhágában egy hónapon keresztül ingyen lehetett utazni a tömegközlekedés eszközein – ez idő alatt visszaesett az autóhasználat.
Azonban az emberek szépen lassan visszatértek a megszokott közlekedési formához és újból elővették a garázsban felejtett gépjárműveket.
Mindig vannak erősítő kivételek is, ezt jelzi a Németországban történ eset is, hiszen néhány héttel a 9 eurós jegyek bevezetése után sokkal kevesebb autót számláltak az utakon és sokkal kevesebb vezetési idővel kellett számolniuk az autósoknak a városokon belül. Az eredmény a későbbiekben is pozitív változást mutatott.
Összességében elmondható, hogy a tömegközlekedési árak csökkentése vagy megszűntetése nem minden esetben ösztönzi az embereket arra, hogy kiszálljanak az autóikból és maguk mögött hagyják a megszokott kényelmet. Azonban megadja annak a lehetőségét, hogy egyre többen döntsenek helyesen és válasszák a tömegközlekedés eszközeit – ezzel csökkentve a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét és hozzájárulva a levegő minőségének a javításához egyaránt.
Forrás: https://www.wired.com/story/free-public-transit/
borítókép: Church of the King // Unsplash
